Már kb. egy hete hangolódunk a hazatérésre: én nem egyszer Egészségedre!-t mondok ha valaki tüsszent, csak aztán kapcsolok, hogy ha Gesundheit!-ot mondok, akkor még érteni is fogja :P.......s hiába itt kinn is tudok kolbászt enni, valahányszor az anya által beígért hazatérési-disznótorosra gondolok, csorogni kezd a nyálam. Zsuzsi is már bőszen elkezdte a pakolást és ma kezdtük el a "takarítsunk ki a szerdai kulcsátadásra"-projektet. Pénteken kijelentkeztünk a könyvtárból és a lakcímet is lemondtuk.
Ugyanakkor mindketten érezzük: hiányozni fog az itteni élet. A gyors és kedves ügyintézés, a programok jól szervezettsége, az olcsó múzeumbelépők, a feledhetetlen német sörök, a bratwurst, a fritzmitte sültkrumplija, amiért a km-es sort is érdemes kiállni, a menzán néha képtelenül összeállított menü, a város természetközelsége, s végül de nem utolsósorban az önállóság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése